120% underground. Így jellemzi beszélgetőtársam, Bobakrome, azt a fajta zenéz, amit Aza-val, vagy Akkezdet Phiaival csinál a Wacuum Airs label alatt. Ha kíváncsi vagy, mi a helyzet az underground hip-hop/crossover háza táján, ne hagyd ki ezt a riportot, egyébként meg CD-ket is sorsolunk, úgyhogy... Xsport: Beszéljünk egy kicsit a kezdetekről! Hogyan kerültél kapcsolatba a zenével? Bobakrome: Nyolcadikos koromban kerültem először kapcsolatba a zenével, mégpedig úgy, hogy vettem egy gitárt a farsangon, ha jól emlékszem 1300 forintért. Egy év múlva már felléptünk egy punkzenekarral, a Helytelen Helyzettel, ami még elég kezdetleges volt, de sok embernek tetszett. Később a hardcore vonalon mentünk tovább és így lettünk Tommy Knockers. Nem sokkal ezután szállt be Dick a csapatba, akivel elkezdtünk ütemre kiabálni. A szövegre beszélés akkor fertőzött meg teljes mértékben, mikor felkerültem Pestre és összeismerkedtem Györemixel. Onnantól kezdve eladtam az összes gitáromat, meg az effektprocesszorokat. Vettem egy samplert, de nemsokára azon is túlléptem és úgy döntöttem, számítógépen fogom összerakni az alapokat. Dick-kel megcsináltuk az FBC-t, egy demókazettát ki is adtunk, ami elég jól fogyott, majd következett egy nagy csend. Ekkor készültem rá a Bobakrome-ra, amit mondjuk ’94-től számítok. Akkor csináltam a Budapest, a Szipukirály hintó, meg ilyesmi számokat, amik nem kerültek kiadásra, Interneten és másolás útján terjedtek. Az emberek, akiknek bejött ez a zene, elkezdtek bíztatni, hogy csináljam tovább és itt tartok most. Xsport: A Bobakrome név, vagy legalábbis egy része, ismerősen csenghet a Csillagok Háborúja ismerőinek, rajongóinak. Hogyan jött ez a név? Boba: Először Boba Fett szerettem volna lenni, mert ő a kedvenc karakterem a Star Wars-ból és itt most a film régebbi epizódjairól beszélek. Szerettem volna a Boba Fett nevet használni, de Nyíregyházán már volt egy Boba Fett, így lettem én Bobakrome. A króm egy olyan szín a graffitis kultúrában, ami gyorsan és durván fedi a többi színt. Xsport: Akkor most ugorjunk neki egy kötelező kérdésnek: hogyan tudnád meghatározni azt a fajta zenét, amit most csinálsz? Mi van annak a kis történetnek a végén, amit az előbb meséltél? Boba: Legutóbbi lemezemen, a ’Miir fiilsz, há viigig iig a villany?!’-on crossover-rel próbálkoztam, de használtam hip-hop elemeket is, a szövegelés az például hip-hop. A hangszerelés az electro, az egésznek a hangulata egy kicsit punkos, szerintem ez egy ilyen kísérleti crossover irányzat. Ez kb. másfél éve volt, a mostani felállás szerint tiszta hip-hop-ot szeretnék csinálni és mellette instrumentált, amiben kiélhetem bizonyos ambícióimat. Szeretnék egy kicsit durvább vizekre evezni, ismeretlen dolgokat kipróbálni. Xsport: A lemezednek milyen volt a fogadtatása? Mennyire jött be az embereknek? Boba: Az első anyagom az nagyon-nagyon népszerű volt, mondhatnám, hogy ennek köszönhetem a népszerűségemet. Ez mondjuk nem volt még kiadott lemez, inkább csak Interneten szétterjedt anyag. A második próbálkozásom, ami tulajdonképpen az első lemez, nem jött be annyira az embereknek. Főleg a hip-hop-osok húzták egy kicsit a szájukat, viszont egy csomó olyan embert tudtam a hip-hop vonalaihoz közel csalogatni, akik eddig ezt a fajta zenét egy ez egyben elutasították. Nekik tetszett, hogy egy kicsit avantgárd, egy kicsit elvont a lemez és most sokkal közelebb állnak a hip-hop-hoz, mint akkor régen. Ezt a lemezt egyáltalán nem szégyellem, szerintem ennek ki kellett jönnie belőlem. Nem volt valami nagy ütés, szerintem sokan végig sem hallgatták, mert mikor meghallották, hogy nem tiszta hip-hop, keményen elfordultak tőle. De vannak olyanok is sokan, akik örültek neki. Azt hiszem olyan is volt, akinek jobb lett miután hallgatta. Negatív hangvételű levelet nem kaptam, és amelyik újság kritikát írt, az is csak jókat mondott róla. Voltak olyanok, akik szerint a hip-hop-nak nincs szüksége semmi idegen dologra, ahhoz hogy jó legyen. Igen, igazuk van. Egy ilyen eklektikus próbálkozás, egy kísérleti jellegű lemez volt, vagy nem is lemez, inkább csak egy flash. Xsport: Lehetett Téged rádióban hallani, meg volt egy műsorotok a Fix.tv-ben is (Hip-Hop Wakuum). Mi lett ezeknek a sorsa? Boba: Az EstFM-nek csináltam több spotot, például a 60Hz-nek, vagy a Rocksteady Beat-nek. Az Intersong CD-n is volt egy számom. A Fix.tv-nél tíz adásban vettem részt, ott videókat vágtunk, partikra jártunk, ahol kamerával filmeztünk, aztán csináltunk egy movie-t és azt konzervként vittük be az adásba. A Fixesek aztán megszüntették ezt a kapcsolatot, mondván nem vagyunk elég jók nekik, mert a Györemix! késik. Igaz?! A történethez tartozik, hogy egy fillért nem kértünk az egészért, még egy nyers cd-t sem kaptunk tőlük, minden a mi költségünkön ment. Végül is nem haraggal váltunk el, de én mondjuk ott sem voltam, mikor beszüntették a dolgot, úgyhogy a pontos körülményeket nem ismerem. A műsorral kapcsolatban egyébként rengeteg pozitív visszajelzésünk volt, nagyon tetszett az embereknek, hogy olyan helyekre is bevittük a kamerát, ahol eddig nem nagyon járt. Akkezdet Phiait például úgy vettük fel, hogy partira menet beültünk a kocsijukba és vettük, ahogy freestyleoznak, gyakorolnak. Ilyesmiket csináltunk. Xsport: ’Én és a gördeszka’, írta Bobakrome. Miről szólna a könyv? Boba: (nevet) Három évig deszkáztam, akkor még vidéken, mikor a gördeszka éppen hogy kezdett betörni Magyarországra. Akkor még nem volt annyira elterjedt, mint most, nem voltak jó cuccaink se, meg nem is tudtunk annyi trükköt. Ollie varial-t virtuóz módon nyomattam lépcsőkről. Elborult flip-ek. Három lapot ollieztam kihúzva, de szerintem nem voltam olyan jó deszkás. Ennek ellenére szerettem deszkázni, grindoltam, csúszkáltam, de a legnagyobb örömet mindig az jelentette, ha csak hajtottam a deszkát, mondjuk végig a városon, szerettem hallgatni, ahogy csikorognak a kerekek, ahogy rázza a lábamat. Hogy hatással van-e a zenémre? Szerintem igen. Sokan azt mondják, hogy a hip-hop-osok ilyen néger-rapper imitátorok. Szerintem ez nem igaz, mert a deszkások alapból lazák, alapból dobálják egymásnak a hülyeséget, ami ha rímel, az még jobb, úgyhogy ez a street-es lazaság biztos, hogy hatással volt a zenémre. Xsport: Szerinted mennyire underground az, amit ti csináltok? Ha valami underground, az egyrészt jó, mert tiszta marad, másrészt viszont kevesebb emberhez jut el. Mit gondolsz erről? Boba: A mi zenénk az 100%-ban underground, de inkább 120. Egyáltalán nem akarunk olyat csinálni, amitől százötven ember érzi jól magát és nem törekszünk arra, hogy százhetven is jól érezze magát. Mindenféle alap szóba jöhet, mindenféle szöveg, ami minket megmozgat, ami nekünk tetszik. Az, hogy ki mit vár, minket nem is nagyon érdekel, soha nem akartunk slágereket írni. A zenét, mint olyat, kétféleképpen nézzük: van egy olyan, amit mi szeretünk, és van egy olyan, amit mi szeretünk! De van olyan is, amiből mondjuk a rezsit elő tudjuk teremteni. Az hogy ez a második milyen, az minket nem érdekel. Megcsináljuk jóra! Ami pedig a szívügyünk az ott van a lemezeken. A szövegeink is 100%-osan underground szövegek, olyan dolgokat boncolgatunk, amik éppen akkor megfogtak, mikor szöveget írtunk. Nincsenek előre kitalált stratégiáink, csak csinálgatjuk a zenénket és rávesszük a szöveget „hogy üssön”. Egyéniséget, stílust, hangulatot vinni bele, nem lehet szándékosan. Nekünk ez nem jelent gondot, mert alapból ilyenek vagyunk és nem kell eljátszanunk valami mindig szimpatikus eladható szerepet. Xsport: Mennyire nehéz a fejlődés ebben a műfajban? Boba: Egyáltalán nem nehéz. Az underground műfajban előre lépni a legkönnyebb, mivel nem akarsz senkinek megfelelni, mindig azt teheted, meg azt írhatod, amit szeretnél, vagy amit éppen gondolsz. Éppen ezért nem nagy megerőltetés az, ha mindig újat kell mutatnod, mert minden jön magától. A nehéz része az, hogy pénz nem nagyon van belőle, de mi ezt is vállaljuk és igazából ez sem zavar minket. Ha kapnánk egy lehetőséget, hogy ha ilyen, meg ilyen zenét csinálunk, kiadják a lemezeinket, az minket k***ára nem nagyon érdekelne, mert nem szeretnénk átírni a szövegeinkből egy sort se, inkább kiadjuk magunknak a zenéket, 100%-osan tisztán. Xsport: Mi köze van a Wacuum Airs-nek Bobakrome-hoz? Boba: A Wacuum Airs-nek mindössze annyi köze van Bobakrome-hoz, hogy én hoztam össze. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy label és ami ez alá tartozik, az mind 100%-osan tiszta, underground, szubkulturális zenei és színpadi élmény (nevet). A Wacuum Airs-en belül több csapat van, például Akkezdet Phiai, Aza, vagy Bobakrome, de ezt szeretnénk bővíteni a jövőben. A Ready-nek csinálunk egy szólót, mert kellően aktív és jó!. Xsport: Mik a közelebbi terveid? Boba: Legközelebbi tervem, hogy befejezzem a második lemezemet, ami május körül fog kijönni. Ami a Wacuum Airs-t illeti, Bobakrome után jön majd ki egy Aza lemez, aztán pedig egy Újonc meg egy Said szóló. Aztán egy Ready is. Ez így azt jelenti, hogy Szilveszterig biztosan el lesztek látva zenével (nevet). Fellépés legközelebb április 10-én lesz, de akkor mindjárt kettő. Egy a Trafóban (Akkezdet Phiai, Aza, Bobakrome), egy másik meg a Kultiplexben. Április 16.-án egy ritka party lesz Akkezdet Phiai –val Pesten. De tudnám ajánlani a www.hiphop.hu oldalát. Köszönjük a beszélgetést! KApcsolódó linkek: Bobakrome Akkezdet Phiai FIGYELEM, JÁTÉK! Ha az itt elhangzottak kíváncsivá tettek és szeretnél egy kis lazítós, underground szubkultúrális élmény részese lenni, nem kell mást tenned, mint hogy beküldöd nekünk az xsport@xsport.hu címre (tárgy: Bobakrome) a választ a következő három kérdésre: 1, Mennyiért vette Boba első gitárját? 2, Honnan jött a Bobakrome név? 3, Hány évig deszkázott Boba? A helyesen válaszolók között Bobakrome ’Miir fiilsz, há viigig iig a villany?! című korongját sorosuljuk ki (3db). A válaszok beküldési határideje: 2004. április 16. éjfél.